A jó médiaműveltség-szabályozás 3 szempontja

Mi lehet a szabályozás része

1. Minőségi keretrendszer

Minden jó szabályozás szilárd alapokon nyugszik, hogy a legfontosabb szempontok tiszták és egyértelműek legyenek. A minőségi keretrendszer a következőket tartalmazza:

-       Megállapodás: Egy átfogó minőségi keretrendszer kidolgozása, amely felvázolja a médiaműveltség integrálásának célkitűzéseit, hatályát és működését, biztosítva az oktatási célokkal és értékekkel való összhangot.

-       Szabályok: Az iskolai közösségben a médiatudatosság témáira vonatkozó egyértelmű iránymutatások és szabályok bevezetése.

-       Kapcsolattartó: Ki kell jelölni egy olyan személyt, aki elsődlegesen megkereshető, ha a médiatudatossággal összefüggő esemény történik.

-       Munkacsoport: A szabályozás kidolgozását egy olyan munkacsoport végezze, amelyben minden érintett: pedagógusok, diákok, adminisztratív munkatársak és szülők is képviselve vannak.

-       Iskolai felmérések: Célszerű rendszeres felméréseket végezni annak érdekében, hogy teszteljük a kezdeményezések sikerességét, illetve meghallgassuk az érintettek véleményét.

2. Megelőzés

A kockázatok minimalizálása érdekében szükség van megelőző intézkedésekre, a diákok és a felnőttek a médiatudatosság témáival kapcsolatos tájékoztatására, oktatásra, tudatosításra. Ezek például a következők lehetnek:

-       Tanulási lehetőségek: minél több tantárgy és évfolyam keretében történjen médiaműveltség-oktatás, a kritikai gondolkodás fejlesztése, a médiatartalmak létrehozása és a problémamegoldás területén.

-       A médiaműveltség integrálása az iskolai tevékenységekbe: Minél több iskolai tevékenységben jelenjen meg (akár iskolarádió, iskolaújság, a Digitális Témahét, rendszeres külső szakértő által tartott médiafoglalkozások vagy kortárs mentorok képzése).

-       A felderítés szabályai: Határozzatok meg egyértelmű iránymutatásokat a diákokkal vagy a felnőttekkel kapcsolatos problémák azonosítására, például az internetes zaklatással vagy a félretájékoztatással kapcsolatos kérdésekre. Törekedjenek arra, hogy az iskola csapata tudja, mi történik a tanulókkal.

-       A szülők bevonása: Vonjátok be a szülőket műhelyek, szülői estek és tanácsok segítségével a médiaműveltség otthoni támogatására.

-       Kortárs támogatás: Támogassátok a társas tanulást és a támogató hálózatokat, ahol a tanulók együttműködhetnek, megvitathatják és megoszthatják a felelős médiahasználat stratégiáit. Ez megtörténhet társas tanulással vagy képzett kortárs mentorok bevonásával.

3. Sérelemkezelés

Előfordul, hogy rosszul alakulnak a dolgok, és valamilyen, a médiaműveltség témáihoz kapcsolódó incidens történik, például a szexting rossz irányba fordul, online bántalmazás vagy adatszivárgás történik. Ezért szükséges, hogy az iskola kialakítson egy egységes protokollt ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Ennek elemei:

-       Resztoratív szemlélet: A médiával kapcsolatos incidensek által érintett személyek jóllétének és gyógyulásának elsődlegessége, hozzáférést biztosítva számukra a tanácsadáshoz és támogatáshoz.

-       Kommunikációs protokoll: világos kommunikációs iránymutatások a különböző érdekelt feleknek, ha valami rosszul sül el. Hogyan kommunikáljunk egy eseményt a diákoknak, a szülőknek, az iskola dolgozóinak, az átláthatóság és a személyes adatok védelme biztosításával?

-       Értékelés: Rendszeresen értékeljék a gyógyító folyamat hatékonyságát, hogy azonosítsa a fejlesztendő területeket és hajtsa végre a szükséges módosításokat.

-       Utógondozás: Folyamatos támogatás és nyomon követési szolgáltatások biztosítása a médiával kapcsolatos incidensek által érintett egyének számára, biztosítva folyamatos jóllétüket és visszailleszkedésüket az iskolai közösségbe.

Complete and Continue