A jó médiaműveltség-szabályozás 3 szempontja
Mi lehet a szabályozás része
1. Minőségi keretrendszer
Minden jó szabályozás szilárd alapokon nyugszik, hogy a legfontosabb szempontok tiszták és egyértelműek legyenek. A minőségi keretrendszer a következőket tartalmazza:
- Megállapodás: Egy átfogó minőségi keretrendszer kidolgozása, amely felvázolja a médiaműveltség integrálásának célkitűzéseit, hatályát és működését, biztosítva az oktatási célokkal és értékekkel való összhangot.
- Szabályok: Az iskolai közösségben a médiatudatosság témáira vonatkozó egyértelmű iránymutatások és szabályok bevezetése.
- Kapcsolattartó: Ki kell jelölni egy olyan személyt, aki elsődlegesen megkereshető, ha a médiatudatossággal összefüggő esemény történik.
- Munkacsoport: A szabályozás kidolgozását egy olyan munkacsoport végezze, amelyben minden érintett: pedagógusok, diákok, adminisztratív munkatársak és szülők is képviselve vannak.
- Iskolai felmérések: Célszerű rendszeres felméréseket végezni annak érdekében, hogy teszteljük a kezdeményezések sikerességét, illetve meghallgassuk az érintettek véleményét.
2. Megelőzés
A kockázatok minimalizálása érdekében szükség van megelőző intézkedésekre, a diákok és a felnőttek a médiatudatosság témáival kapcsolatos tájékoztatására, oktatásra, tudatosításra. Ezek például a következők lehetnek:
- Tanulási lehetőségek: minél több tantárgy és évfolyam keretében történjen médiaműveltség-oktatás, a kritikai gondolkodás fejlesztése, a médiatartalmak létrehozása és a problémamegoldás területén.
- A médiaműveltség integrálása az iskolai tevékenységekbe: Minél több iskolai tevékenységben jelenjen meg (akár iskolarádió, iskolaújság, a Digitális Témahét, rendszeres külső szakértő által tartott médiafoglalkozások vagy kortárs mentorok képzése).
- A felderítés szabályai: Határozzatok meg egyértelmű iránymutatásokat a diákokkal vagy a felnőttekkel kapcsolatos problémák azonosítására, például az internetes zaklatással vagy a félretájékoztatással kapcsolatos kérdésekre. Törekedjenek arra, hogy az iskola csapata tudja, mi történik a tanulókkal.
- A szülők bevonása: Vonjátok be a szülőket műhelyek, szülői estek és tanácsok segítségével a médiaműveltség otthoni támogatására.
- Kortárs támogatás: Támogassátok a társas tanulást és a támogató hálózatokat, ahol a tanulók együttműködhetnek, megvitathatják és megoszthatják a felelős médiahasználat stratégiáit. Ez megtörténhet társas tanulással vagy képzett kortárs mentorok bevonásával.
3. Sérelemkezelés
Előfordul, hogy rosszul alakulnak a dolgok, és valamilyen, a médiaműveltség témáihoz kapcsolódó incidens történik, például a szexting rossz irányba fordul, online bántalmazás vagy adatszivárgás történik. Ezért szükséges, hogy az iskola kialakítson egy egységes protokollt ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Ennek elemei:
- Resztoratív szemlélet: A médiával kapcsolatos incidensek által érintett személyek jóllétének és gyógyulásának elsődlegessége, hozzáférést biztosítva számukra a tanácsadáshoz és támogatáshoz.
- Kommunikációs protokoll: világos kommunikációs iránymutatások a különböző érdekelt feleknek, ha valami rosszul sül el. Hogyan kommunikáljunk egy eseményt a diákoknak, a szülőknek, az iskola dolgozóinak, az átláthatóság és a személyes adatok védelme biztosításával?
- Értékelés: Rendszeresen értékeljék a gyógyító folyamat hatékonyságát, hogy azonosítsa a fejlesztendő területeket és hajtsa végre a szükséges módosításokat.
- Utógondozás: Folyamatos támogatás és nyomon követési szolgáltatások biztosítása a médiával kapcsolatos incidensek által érintett egyének számára, biztosítva folyamatos jóllétüket és visszailleszkedésüket az iskolai közösségbe.