Ahogy a videóban is elhangzott, nem létezik mindenkinek megfelelő médiaoktatási módszer. Sok szempontot kell figyelembe venned: a saját tanítási stílusodat, az oktatási környezetet és a diákjaidat. Médiaműveltséget sokféleképpen lehet tanítani, nincs egységes tananyag, sem módszertan.

A videóban bemutattunk néhány megközelítést. Most bemutatunk további kettőt: az 5K-t és a kutatásalapú tanulást.

Az 5K

Az 5K egy olyan, lépésekből álló keretrendszer, amelynek használatával felépítheted a médiaműveltség-órát. Ez a pedagógiai megközelítés az ismétlésre, tanulói aktivitásra és reflexióra fókuszál, és konkrét, valóságos példákkal dolgozik. Ez a dinamikus keretrendszer támogatja, hogy a médiaműveltség témáit a diákok aktívan sajátítsák el.

Az 5K: (1) Kapcsolódás, (2) Koncepció, (3) Konkrétumok, (4) Konklúzió), (5) Következő. Az alábbiakban elmagyarázzuk az öt lépést.

1. Kapcsolódás

Kezdd azzal, hogy felkelted a diákok kíváncsiságát, és a saját, hétköznapi élményeikhez kapcsolod a tanóra anyagát. Ahhoz, hogy felkeltsd az érdeklődést, valószerű példákat, izgalmas feladatokat és kihívást jelentő kérdéseket dolgozz ki, vagy mutass be az adott fogalommal kapcsolatos kérdéseket, dilemmát.

Például kezdd az órát egy videóval, vagy egy rövid teszttel, amely rávilágít arra, hogyan függ össze a tanóra témája saját, mindennapi élethelyzeteikkel és döntéseikkel. Ez felkészíti őket a téma mélyebb vizsgálatára.

2. Koncepció

Miután felkeltetted az érdeklődésüket, következhet az elméleti tananyag. Minél kisebb egységekre bontva könnyebb megérteni akár az összetett, bonyolult fogalmakat is. A magyarázó videók sokat segíthetnek.

Miután megismerkedtek az adott elméleti anyaggal, fogalommal, tegyél fel reflektív kérdéseket, például: “Mit gondolsz erről a fogalomról?” “Mit tennél, ha ez történne valamelyik közeli ismerősöddel?”

3. Konkrétumok

Ha a diákok valódi, életszerű helyzetekben próbálhatják ki a megszerzett ismereteket, mélyebb tudásra tesznek szert. Az elméleti tudás elmélyítése történhet például vitával, disputával; tervezhetnek konkrét megoldásokat az adott problémára, vagy szerepjáték keretében élhetik át az elméleti helyzetet.

Ezek a gyakorlati feladatok nem csak a mélyebb megértésben segítenek, hanem a diákok hétköznapi életben szükséges, gyakorlati készségeit is fejlesztik, amelyeket az iskolán kívül is használnak.

4. Konklúzió

Segítsd a diákokat abban, hogy következtetéseket vonjanak le, és keressetek hasznosítható kimenetelt a fogalommal kapcsolatban. Hogyan használható az itt megszerzett tudás, a koncepció megértése a hétköznapi életben? Adj hasznos tanácsokat, eszközöket és technikákat.

5. Következő

A folyamatos tanulás és reflexió a hatékony oktatási folyamat utolsó eleme. Támogasd a diákokat abban, hogy őrizzék meg kíváncsiságukat, tegyenek fel kérdéseket, és keressenek megbízható forrásokat. Utalj vissza rendszeresen a fogalomra.

Ennek a keretrendszernek az alapelvei mentén készült az angol nyelvű EDUbox, amelyet a VRT NWS fejlesztett. Az alábbiakban megtalálod a linkjét. EDUbox

Magyar nyelven is készülnek olyan, a médiaműveltség fejlesztésével foglalkozó tananyagok, amelyek a diákok személyes élményeihez kapcsolódnak, egy-egy fogalomkörre fókuszálnak, és számos konkrét példával mutatják be azt, miközben eszközöket is adnak a diákok kezébe. A Detekto tananyagait az Idea Alapítvány készíti a HDMO - Digitális Média Obszervatórium keretében, 13-16 éves diákok számára.

Nézd meg az alábbi, a kamu képek és videók felismeréséről szóló tananyagukat: 

Kutatásalapú / Probléma-alapú tanulás

A médiaműveltség fejlesztése során használható másik pedagógiai megközelítés a kutatásalapú tanulás. A kuatatásalapú tanulás valós problémákból indul ki. Mivel a médiaműveltség sokszor kapcsolódik a diákok hétköznapi élményeihez, fejlesztése során jól használható a kutatásalapú tanulás.

Mindkettő esetében alapvetőek a kritikai gonodlkodás kompetenciái. A kutatásalapú tanulás során a következő lépéssorozatot használjuk: (1) tájékozódás, (2) konceptualizálás, (3) kutatás, (4) az adatok értelmezése, (4) következtetések, (5) értékelés / megvitatás.

A diákok ezeken a lépéseken mennek végig, hogy megoldjanak egy valós ügyet - ez akár egy médiaműveltséggel kapcsolatos kérdés is lehet.

Például:

• Ki hozta létre ezt a médiaüzenetet, mi lehetett a célja és a motivációja?
• Hogyan tálalja az információt, és ez hogyan hat a közönségre? Mit értenek meg belőle?
• Milyen érzelmeket vagy reakciókat válthat ki ez a médiatartalom a közönségből?
• …

Hogyan?

1. Tájékozódás: a diákok megismerkednek a témával, azonosítják a fontos szempontokat.

2. Konceptualizálás: kérdéseket tesznek fel, és feltevést (hipotézist) fogalmaznak meg.

3. Kutatás: a diákok különböző módszerekkel (például források felkutatásával, interjúkkal) válaszokat keresnek a kérdésre.

4. Adatértelmezés: a megszerzett információkat rendezik és értelmezik.

5. Következtetés: A diákok az értelmezés alapján válaszolnak a kérdésre.

6. Reflektív megvitatás: A tanár és a diákok a kritikai gondolkodás mentén megvizsgálják a válaszokat, eredményeket.

Ezt a módszertant alkalmazza a Detekto tananyag 7. fejezete, amely a kritikai kérdések feltevését gyakoroltatja úgy, hogy egy a fentiekhez hasonló kutatási folyamaton vezeti végig az olvasót: https://detekto.hu/tananyag-7/